| Kőrösi Csoma tibeti füzetei az UNESCO Világ Emlékezete jelölő listáján |
 |
 |
 |
| Cikkek | ||||||||
| Írta: Buffo | ||||||||
| 2009. május 04. hétfő, 16:15 | ||||||||
|
Az UNESCO Világ Emlékezete programjának ezévi jelölőlistájára fölvették az Alexander-könyveket - összesen nyolc füzetet - , az MTA Könyvtára Keleti Gyűjteményének darabjait, amelyeket tudós lámák írtak Tibetben az 1830-as években Kőrösi Csoma Sándornak a tibeti irodalmat, vallást, orvoslást, filozófiát firtató kérdéseire válaszolva - jelentette be Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Kelet-kutató születésének 225. évfordulója tiszteletére rendezett jubileumi ülésen.
Terjék József, a Tibet Társaság elnöke azt mondta, hogy Csoma oda nem jutott el, ahová tervezte, mert Kína 1793-ban Nagy-Tibetet lezárta az európaiak előtt a politikai helyzet miatt. Kőrösi Csoma Sándor hét évet töltött a kolostorokban Nyugat-Tibetben, s készítette a tibeti grammatikát és szótárat mindenféle támasz nélkül. Maga kezdte gyűjteni és katalogizálni a tibeti könyveket, 320 kötetes könyvtára volt, ezeknek mind nyoma veszett - jegyezte meg a professzor. A Csoma-gyűjtemény 36 kötetet őriz, különös értéke, hogy ez Csoma szellemi hagyatéka. Kőrösi Csoma Sándort megihlette a tibeti kultúra, az írás, az időszámítás, a vallás. Tibeti nyelvtant, 40 ezer szócikkes szótárt, szakszótárt és művelődéstörténeti munkákat készített. Dardzsilingbe négy ládával érkezett, ezek latin, görög és tibeti könyvekkel voltak tele. Sok idegen nyelvet ismert, szerette, amit csinált, gyönyörűségét lelte benne - hangsúlyozta Terjék József.
Az idén létrehozott digitális Csoma-archívum 12 kötetet tartalmaz, s a nemzetközi és a magyar tudományt szolgálja - mondta az ülésen Iványi Tamás egyetemi docens, aki az archívumot mutatta be. Négy kötet Csoma összes munkáját tartalmazza, benne a tibeti szótárral és grammatikával, a másik négy az életútról szól, útiterveket, leírásokat, térképeket tartalmaz, a harmadik négy pedig az utóéletét, évfordulókat, emlékbeszédeket, bibliográfiát gyűjti össze, s a 12 kötet nagy része az interneten már hozzáférhető. Az egyik kötetben több mint 100 levele olvasható, köztük van az is, amelyet Döbrentei Gábornak, az akadémia első titkárának írt 1835-ben és tudatta vele, hogy 200 aranyat visszaküldött a tudós társaságnak, mert arra már nem volt szüksége. A jubileumi ülés közönsége Kőrösi Csoma Sándor digitalizált útlevelét is láthatta, amelyen a következőd dátum szerepel: 1829. november 23. A személyes adatain túl azt is beleírták, milyen nyelveken beszél, és hogy egy zöld viaszosvászon tarisznyát visz magával. (Forrás: www.mult-kor.hu)
|
