3 750 000 főnyi lakosságának legnagyobb része nomád életmódot folytat.

 

Ipara kicsi, de az ország ércekben és ásványokban – például aranyban, ezüstben, vasércben, rézben, hamuzsírban és borakszban – gazdag.

 

A szarvasmarhatenyésztésen és földművelésen kívül a gyapjúfonás, szövés és kötés eléggé elterjedt Tibetben.

 

Lhasza az ország politikai, vallási, kulturális és kereskedelmi központja. Itt áll a Potala, a 13 emeletes palota, melyben a Dalai láma él. A Pancsen láma a Tasi-Lhunto kolostorban, Sigatsze közelében lakik. A Dalai láma és a Pancsen láma Tibet legnagyobb tiszteletben álló politikai és vallási vezetői.

 

A lámaizmus a buddhizmus egyik formája, amely az újjászületésben való hiten alapszik. Több mint 3000 kolostoruk van, a lámák számát pedig 300 000-re becsülik.

 

Kínának Tibettel fennálló szoros kapcsolata a VIII. századig nyúlik vissza. 1794 óta Tibet Kína szerves része volt.

 

(Budapest 1951 / Részlet a könyvből)