| Japán -- I. A' Japáni birodalom nevezete, fekvése és nagysága. |
|
|
|
| Retró |
| Írta: Amortours |
| 2009. április 20. hétfő, 12:44 |
|
Japánt lakossai Nippon vagy Niffonnak is nevezik. Nicsi vagy Nicsu nyelvök szerént napot jelent, Hon vagy Fon annyi mint kezdet, eredet. A’ Nippon vagy Niffon nevezet, mely nap felköltet, napfeljőtét jelenti, a’ mondott két szóból formálódik kevés változtatással, mi az öszvetételnél a’ kimondás szabályain alapul. E’ szó a’ papi nyelvbeli kiejtés szerént Czipponnak mondatik, melyből származik az angol nevezet Japan (olv. Dzsepen) A’ tisztán japani, valamint a’ költői nyelvben Japán Hinomodot is teszen, minek ugyan az a’ jelentése a’ mi Nippon-nak. A’ mythologia ’s ennek nyomán a’ költők, Japánt még sokképpen nevezik-el; legyen elég itt csak a’ Jamato és Bergland vagy hegyi tartomány nevezeteket érinteni, melyeket még jelenleg is használnak. Nippon különösön a’ japáni nagyobbik szigetet is jeleli, és Jamató azon vidéket Nipponban, hol a’ Mikadok vagy örökös császárok fővárossa van. Az egész Japáni nagy birodalmat a’ belföldiek Dainippon az az nagy Nipponnak hívják. — A’ Japáni föld geographiai fekvése ’s nagysága nálunk csak a’ mult század végével ’s a’ jelennek kezdetével lett inkább ismeretessé, mire nézve magok a’ Japániak legtöbbet tettek. — A’ tulajdonképpeni Japán áll Nippon, Kiuziu és Szikok, három nagykiterjedésű ’s számos nagyobb és kisebb szigetekből ’s sziklákból. Ha a’ mellék tartományokat u. m. Jetzo szigetét a’ déli Kurilikkel, Krafto sziget déli részét, és a’ Munin szigetek csoporlját; nem külömben a’ véd tartományok közzül a’ Liukiu vagy Likejo szigeteket, melyeknek északi csoportját nagyobbára Japániak lakják, ide foglaljuk: ugy a’ Japáni birodalom, a’ keleti hoszszuság 125º 25¹ — 150º 50¹ és az északi szélesség 24º 16¹ szinte 50-ik fokáig terjed. E’ kisebb nagyobb szigeteket számos tenger-szorulatok hasitják keresztül, ’s a’ száraz Ázsiától elválasztják. Mind a’ mellett hogy a’ Japáni birodalom így szét szórva van, ide véve az emlitett, mellék- és védtartományokat, annak kiterjedése roppant és nagy, mit eddig csak hozzávetőleg lehetett felszámitni, — de néhány évtizedek ota, a’ Japániak európai tudományainkkal megbarátkozván, hirodalmokról pontosabb földképeket igyekeztek készíteni, azért legalább a’ nagyobb szigetek területét csaknem bizonyosan meglehet határozni. A’ Japániak azonkivül a’ nagyobb szigetek kerületét fel is mérték, ’s az annyira kiterjedett szigetország öszves nagy és kicsiny szigeteit, a’ tengerből kinyuló szirtokat, bámulatos béketüréssel és pontossággal felszámlálták. Ámbár e’ felmérés a’ sok helyit megszaggatott tengerpartokon nem egészen bizonyos, abból a’ szigetek egymáshozi aránylagos nagyságára nézve meglehetős képzetet formálhatunk magunknak. A’ mi külső alakját illeti, ez egy kemény földrázkodásnak — mely a’ 3850 szigetekből és kősziklákból álló nagy tömeget kiemelé — világos képét mutatja. Az egész birodalom nagysága hozzávetőleg japáni földabroszok szerént 5720 négyszeg mértföld.
(Folytatása következik)
(Forrás: I. A’ Japáni birodalom nevezete, fekvése és nagysága. = Hon és Külföld,
1841. junius 22., (Első félév) 49. sz., (Kolozsvár), 196. o.) |



