| A Négy Tantra szerkezete |
 |
 |
 |
| Tibeti gyógyászat | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| Írta: Buffo | ||||||||||||||||||||||||||||||||
| 2009. május 16. szombat, 00:00 | ||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A tibeti orvostudomány főművein kívül nincs a világon még egy olyan orvosi irodalom, melynek alapvető munkái versben íródtak volna. Mind a Gjüsi, a Négy Tantra, mind pedig kommentárjainak nagyobbik része versben íródott! Tibetben ez is másképpen van, mint a világ többi részén. Ugyanakkor meg kell jegyeznünk, hogy ez nem pusztán különleges esztétikai igényre utal, hanem a tibeti oktatás azon sajátosságára, miszerint az oktatásban a tanult szövegeket kívülről, szó szerint tanulják meg a hallgató, a recitáció lüktetése pedig elősegíti a memorizálást. A Négy Tantra felépítése a következő: Az első rész, az Alaptantra (Rca-ba'i rgjud), mely a gyógyászat alapjaival foglalkozik hat fejezetben. Ezek közül az első egyfajta kerettörténet gyanánt leírja a Gjüsi szóbeli kinyilatkoztatásának körülményeit, amikor ugyanis a Buddha lapis lazuli trónján ülve előadta a gyógyítás művészetét az őt körülvevő gyülekezetnek.
A második fejezet a később megtárgyalásra kerülő kérdések felsorakoztatása. A harmadik az egészség és betegség rendszerét egy fához, annak törzséhez, ágaihoz és leveleihez hasonlítva mutatja be a betegségek lehetséges létrejöttét.
Kedvelt ábrázolási sémája ez a tibeti orvosi szövegeknek, így a negyedik fejezet a diagnosztikát, az ötödik a gyógykezelést ismerteti egy-egy fához hasonlítva, míg a hatodik ismét egy "fát", a "gyógyítás fáját" mutatja be, összességében, egy képre vetítve az előző három fejezetben ismertetésre kerültek rendszerét.
A második kötet, a Magyarázatok Tantrája (Bsad-rgjud) első fejezete a gyógyítás célját taglalja. A következő fejezet írja le az embrió méhen belüli fejlődését. A harmadik a test felépítéséhez állít fel különféle hasonlatokat, míg a negyedik az anatómiával foglalkozik. Az ötödik a test rendszerének leírása, a hatodik pedig a testtípusokat ismerteti. A hetedik leírja a halál jeleit, a nyolcadik a betegségek okait, a kilencedik a betegségek kialakulásának feltételeit. A tízedik azzal foglalkozik, hogyan hatolnak be a betegségek a szervezetbe, míg a tizenegyedik a betegségek jellemzőit ismerteti. A tizenkettedik fejezet a betegségek osztályozását adja. - Ezeknek száma 4 x 101, mely tovább bomlik 1616 alosztályra. A harmadik, a Tanító Tantra ezeket majd tovább bontja 1 263 600 típusra és 8 234 400 altípusra. - A 13-15. fejezetek az életmóddal foglalkoznak, nevezetesen a rendszeres napi, a különféle évszakokban követendő életmóddal, valamint az egyes tevékenységek során megszívlelendőkkel. A következő három fejezet az étkezéssel kapcsolatban ad tanácsokat. Hogyan kell helyesen étkezni, melyek az egymással összeegyeztethetetlen ételek, milyen egyéb, az ételekre vonatkozó tilalmak vannak, s mennyit kell fogyasztani az egyes ételekből. Ezután következnek az egyes orvosságok ízei és hatásai - melyek a terápia alapját jelentik - valamint a gyógyszerek elkészítési módja. A huszonkettedik fejezet foglalkozik az orvosi eszközökkel, a huszonharmadik pedig azt írja le, hogyan kerülhetők el a betegségek. A 24-26. fejezetek a diagnózisról, a 27-30. fejezetek pedig a gyógyító eljárásokról szólnak. Külön fejezet - a harmincegyedik - foglalkozik az orvosi etika, az orvos viselkedésének kérdéseivel. Ez a fejezet többek között arról is ír, hogy az orvos köteles azoknak is kiadni szükség esetén a legdrágább gyógyszereket is, akik ezért anyagi helyzetük miatt nem tudnak fizetni. A mai gyakorlat szerint pedig a lhászai gyógyintézetben a betegek a számukra felírt gyógyszereket – az arany és egyéb drága anyagokat tartalmazók kivételével – térítésmentesen kaphatják meg. Külön érdekessége a mai ellátásnak, hogy a hagyományos módon, a kórház és a rendelőintézet asztrológust is foglalkoztat, akiknek segítségét a gyógyításban igénybe is veszik. A harmadik kötet, a Tanító Tantra (Man-ngag-gi rgjud) címet viseli. Az első bevezető fejezet után négy további egység tárgyalja a könyvünkben később ismertetésre kerülő három fő betegségtípus (rlung /ejtsd: lün/, mkhrisz-pa ejtsd: thipa/ , bad-kan /ejtsd: pehken/ ) jellegét és keveredésüket.Hatodik fejezet: emésztési rendellenességek. Hetedik fejezet: daganatos betegségek. Hetedik fejezet: daganatos betegségek. Kilencedik fejezet: egyéb duzzanatos betegségek. Tizedik fejezet: a has puffadásáról. Tizenegyedik fejezet: a tüdőbaj gyógyításáról. A tizenkettediktől kezdve egészen a huszonhetedik fejezetig a különféle lázas betegségek gyógyításáról van szó, melyek a betegségek tibeti osztályozása szerint különálló kategóriába tartoznak. Ezek között sorolják föl például a különféle járványos betegségeket, himlőfajtákat, alhasi fertőzéseket, kolerát, a torok duzzanatait, gyulladását és fekélyeit, valamint a hűléses megbetegedéseket. A huszonnyolcadiktól a harmincharmadik fejezetig a test felső része betegségeinek gyógyításában adnak eligazítást. Ezek a következő egységekre vonatkoznak: fej, szem, fül, orr, száj, torok. A harmincnegyediktől a harmincnyolcadik terjedő fejezetekben olvashatunk, az ún. tömör szervek (szív, tüdő, máj, lép, vese) betegségeinek gyógyításáról. A harminckilencedik szól a gyomorbajokról, a negyvenedik a vékonybél, a negyvenegyedik pedig a vastagbél megbetegedéseiről. A húgy- és ivarszervi betegségekről a negyvenkettedik és negyvenharmadik fejezetek szólnak. Különféle betegségek szerepelnek a negyvennegyediktől a hatvankettedikig terjedő fejezetekben, köztük a rekedtség, a tápláléknak a gyomor előtti elakadása, szomjúság, csuklás, nehéz légzés, a hasüreg szerveinek akut megbetegedései, férgek és élősködők okozta bajok, hányás, hasmenés, székrekedés, a vizeletürítés zavarai, cukorbetegség, köszvény, reuma, a "sárga víz" (nyirok) okozta bajok, a "fehér ér" néven ismert reszketéses vagy merevségi betegség, bőrbajok és néhány enyhébb betegség. A további fejezetek a hetvenedikkel bezárólag a belső sebek és fekélyek különféle fajtáinak gyógyítását taglaljak. A gyermekbetegségekről a hetvenegyediktől a hetvenharmadikig terjedő fejezetek tudósítanak. Ezen belül szó van a csecsemő egészségének megóvásáról, a gyermekbetegségek gyógyításáról és egyes démonok okozta betegségekről. Ezután következnek a női betegségek gyógyításának leírásai három fejezetben. A hetvenhetediktől a nyolcvanegyedikig különféle démonok - európai gondolkodás számára a kórokozók terminus talán könnyebben elfogadható - okozta betegségek gyógyításáról olvashatunk. Itt van szó a megszállottságról, bizonyos katatón állapotokról, agyvérzésről és mindarról, amit a tibeti gyógyászat felfogása szerint a különféle típusú démonok csoportjai vagy egyes bolygókonstellációk okoznak. Ezek után következik a külső sérülések gyógyítása (82-86. fejezetek) akképpen történő osztályozásban, hogy ezek a test mely részén fordulnak elő. A következő három fejezet a mérgezések gyógyításával foglalkozik, míg a kilencvenedik az öregkor betegségei ellen ad hasznos tanácsokat. Külön fejezetet kapott a termékenység helyreállítása mind férfiaknál (91. fejezet), mind pedig nőknél (92. fejezet). A mű negyedik kötete a Végső Tantra (Phji-ma'i rgjud) címet viseli. Ennek első fejezete a pulzusdiagnosztikát ismerteti, míg a második a vizeletelemzés módját. A következő tizenkét fejezet tárgyalja a különféle gyógyszerfajtákat, melyek lehetnek főzetek, porok pirulák, szirupok, gyógyszeres olajok, kalcinált anyagok, szárított anyagok, alkoholtartalmú gyógyszerek, drágakövekből készített gyógyszerek, növényi eredetű szerek, purgánsok, emetikumok, a szervezetbe az orron át juttatandó szerek, végbélbe bevezetendő gyógyszerek, beöntések és vízhajtók. Az utolsó hat fejezet a külső gyógymódokat írja le, az érvágást, égetéses eljárásokat, forró vizes borogatások és a bőrre helyezett hideg kövek használatát, fürdőket, a kenőcsök alkalmazását és a sebészeti eljárásokat. A huszonhatodik fejezet végül a négy ismertetett tantra magvát foglalja össze, míg a huszonhetedik magának a szövegnek a hagyományozási vonalát tárja fel.
|
